A visszahízás lélektana

Hazárdjátékot játszol az életeddel. Ne tedd.

Ha lefogytál, és szeretnéd tartani a súlyod, szinte ugyanolyan nehéz helyzetben vagy, mint a diéta alatt. A kövér ember évekig, de akár életed végéig benned lakozik és csak arra vár, hogy újra kiszabadulhasson. Ennek oka a génjeidben és a régről szerzett rossz táplálkozási és életviteli szokásaidban keresendő. Ezért írtam azt első cikkemben, hogy nem diétára, hanem teljes életmódváltásra van szükséged, ami nagyon nehéz dolog, és csak keveseknek sikerül. A jojó effektus okai:

Az elhízás egyik leggyakoribb oka a jó párkapcsolat, vagy családalapítás: Nagyon szeretsz főzni a családodnak, férjednek, olyan finomak a közös vacsorák. A nagy Ő megtalálása előtt sokat jártál szórakozni, táncoltál, kirándultál a barátokkal, tartottad a súlyod, hogy jól nézzél ki és megtaláld a párod. Miután megtaláltad, a szórakozást, bulikat lecsökkented, hiszen már nem kell pasira vadászni, az együtt tévézés és evés is kielégíti a vágyaidat. Már nem kell annyira megfelelned az elvárásoknak, hiszen a férjed szeret úgy, ahogy vagy.

Alkohol: Ha sokszor fogyasztasz alkoholt, és hajlamos vagy a hízásra, vagy éppen diéta alatt vagy, az alkoholizálás nem csak a gátlásokat oldja, hanem az önkontrollt is. Az ivás minden mindegy állapothoz vezet, amikor mindent szabad, amikor nem kell azon gondolkodnod, hány kalória van az ételben, és mennyit hízol tőle. Ha sokszor iszol, nem elég, hogy az alkohollal rengeteg cukrot veszel magadhoz, ráadásul olyan éhes leszel tőle, hogy kontroll nélkül felzabálod a hűtő teljes tartalmát, hiszen ilyenkor mindent. szabad. Tévhit, hogy az alkoholisták vékonyak. Ez csak a végstádiumra igaz.

Sport abbahagyása: Ezt nem kell nagyon megmagyarázni, ha régebben sportoltál, és abbahagyod, ugyanannyi kalória bevitele mellett egyértelműen el fogsz hízni. Ide tartozik a dohányzásról való leszokás is, amely köztudottan hízáshoz vezet. Mivel a dohányzással naponta megközelítőleg kétszáz kalóriát égettél el, így abbahagyásakor minimum ennyivel kevesebbet kell enned. Ráadásul ilyenkor pótcselekvésként tömöd magad, ez nem szorul magyarázatra. Célszerű a leszokás mellett diétázni, hogy elkerült a hízást ilyenkor.

Az EVŐÜNNEPEK:Ha diétázol, vagy már lefogytál de még nem stabil a helyzeted, még nem váltottál életmódot, az agyad még mindig vágyakozik a sok süti és pizzák után, akkor nagy veszélyben vagy az evőünnepeken (mint például a karácsony, húsvét, amikor több napig, vagy egy egész héten keresztül ki vagy téve a rokonság vendégszeretetének és finomabbnál finomabb ételeinek). Tehát ilyenkor vagy nagyon erős maradsz és betartod a súlyod megtartásához szükséges kalóriamennyiséget, vagy hízni fogsz.

Nagy öröm, nagy bánat: Gyakran bánatunkban vagy örömünkben feloldozást adunk magunknak minden tiltás alól. De nem szabad. Nem adhat semmi arra okot, hogy tönkretedd az életed és elindulj a megszokott lejtőn. Ez alól nincs feloldozás.

Mint a pia: Ez olyan, mint az alkoholizmus vagy a dohányzás. Aki alkoholista volt, vagy dohányzott, évek múlva is kívánja a szenvedélyeit, de tudja, hogy nem lehet. A dohányzásra és ivásra egészen pontosan két perc alatt vissza lehet szokni akkor is, ha már tíz éve nem dohányzik vagy nem iszik az illető. Úgy hidd el ahogy írom: egy szál cigi, fél pohár pia is elég ahhoz, hogy visszaszokj arra, amiről annyira nehezen szoktál le. És utána nincs megállás, újra jön az alkoholizmus, és jön a napi két doboz cigi. Csak azért mert akkor, abban a pillanatban gyenge voltál. A visszahízáshoz az út ugyanígy kezdődik, és ugyanúgy folytatódik. Akkor, egy napig gyenge voltál, aztán jött egy kiló, kettő kiló, tíz kiló, húsz kiló.

Csak most, csak ma: Az evőünnepek vagy egyéb események kapcsán vagyunk hajlamosak feloldozni magunkat fogadalmaink alól: A visszahízáshoz vezető első lépcsőfok, amikor megengeded magadnak a lazítást fenti bármely ok következményeként. Tehát vagy evőünnep alkalmából, vagy mert a férjed olyan fincsi vacsorát főzött neked, vagy mert iszogatsz egy jót a barátokkal, szóval bármelyik kiváltó ok kapcsán hagyod, hogy legyőzzön téged az ördög. Még ha csak egy alkalomról van szó, rendben van, havonta egyszer lehet ilyen ferde napokat tartani.
De ha másnap nem állsz vissza a diétára vagy a megfelelő kalóriabevitelre, akkor véged van! Ez száz százalék. Az agyad másnap, harmadnap, negyednap és onnantól minden nap vissza fog állni a régi kerékvágásba, és viszonylag hamar visszaszeded amit előtte lefogytál. Közben azzal vigasztalod magad, hogy ez a kis többlet amit az ünnepek alatt felszedtem, nem olyan sok, majd holnaptól fogyózom és gyorsan ledobom a kilókat.
De ha már itt tartasz, véged van megint. Mert az életmódod nem változott meg, benned volt végig a rossz szokás, a zabálás szokása.
Nagyon vigyázz, mert ez bekövetkezhet hat év után is. Amint valamely ok kapcsán megengeded, hogy az ördög akár csak egyik szarvát elődugja, a következő naptól véged van. Higyj nekem, sajnos ez ennyire egyszerű.
Ha sovány akarsz maradni, meg kell változnod végleg, mert a genetikád nem engedi neked, hogy akármit és akármennyit egyél. Ez a te kereszted, de viselni kell. Hidd el, az alapból sovány embereknek is van bajuk elég, csak más természetű.
Még mindig jobb neked, ha hízékony vagy ugyan, de legalább szép az arcod. Képzeld el szerencsétlent, aki ugyan vékony és gyors az emésztése, de az arca csúf, és így kell leélnie az életét, mert fejét nem cseréltetheti le (egyelőre legalábbis).

Turbó visszahízás:Az éhezéses diéta. Ugyanis az éhezéssel, minimális kalóriabevitellel annyira lelassítod az anyagcserédet, hogy mikor szeretnél a normál étkezésre visszaállni, már két főtt tojástól is hízni fogsz, nemhogy ha többet eszel. Sokkal gyorsabban rakódik rád vissza a zsír, mint ha nem éheztetted volna magad. Ne csináld. Persze lehet böjtnapokat tartani, az még egészséges is, de a gyors fogyás érdekében akkor sem szabad éhezni. Tudom hogy gyors és látványos eredményeket szeretnél, de nem ez a módja, hanem a mozgás.

Vízhiány: dr. Lukács Zoltán előadásában (melyet a szövegre kattintva megtekinthetsz) hallhatod az elhízás egyéb kiváltó okait. Dr. Lukács Zoltán válaszol a magyarpanorama.hu valamint a videohirdeto.hu látogatóinak kérdéseire alábbi e-mailban: zlukacs@t-online.hu
Hivatkozz a videófilmre, és tedd fel kérdéseidet fogyással, életmóddal, betegségek megelőzésével és kezelésével kapcsolatban dr. Lukács Zoltán életmódtanácsadónknak. Az előadásokban (www.videohirdeto.hu) hallhatunk egyéb betegségekről, kialakulásukról, megelőzésről (daganatok, szív- és érrendszer, vitaminhiány, allergiák, stb.). Ha kérdésed van, tedd fel bátran, egy levél nem kerül semmibe, és sok kérdésedre választ kaphatsz dr. Lukács Zoltán életmódtanácsadónktól.

Majd holnaptól: A holnaptól elv óriási hátránya, hogy mivel azt gondolod, hogy holnaptól jön a kínkeserves fogyókúra, sínylődés időszaka, ma még király módra zabálsz, mert ma még lehet... Ezért mindent megeszel, nehogy holnapra megmaradjon. Nem akarsz holnaptól úgy fogyózni, hogy még tele van rántotthússal a hűtő, ezért megeszed mindet, a másnapi kísértés elkerülése érdekében. Már nem is értelmezed hogy miért, csak eszel folyamatosan. Már nem is esik jól. Már fáj a gyomrod, alig tudsz mozdulni, de valamiért enned kell. Ha úgy döntesz holnaptól fogyózol, akkor se étkezz ma máshogy, ne tömd magad tele csak azért, mert holnaptól mindennek vége...
Ugyanis holnaptól nem lesz vége, mert holnap majd úgy gondolod, hogy majd holnaputántól...
Ez a gáz!
És most egy kérdés: Láttál te már kövér öregembert? Nem? Azért nem láthattál (vagy legalábbis nem sűrűn), mert a kövér emberek nem élnek addig, hogy megöregedhessenek!

A relativitás elmélete a diétában:
Na, ez érdekesen hangzik. Mindjárt kifejtem. A minap vágyakozva gondoltam a bioparadicsomlére a hűtőben. Pedig utálom. Normál esetben nagy ritkán fogyasztok belőle két decit, csak hogy úgy érezzem, adtam aznap az egészséges életmódnak.
De amúgy nem szeretem igazán sem a zöldséget, sem a gyümölcsöt, hiszen annyi mindennel megtömhetem a hasam. Édességgel, tésztával, sültekkel...
Csakhogy most diétázom. Ilyenkor a legegyszerűbb párizsi illata is mennyeinek tűnik. Ugyanez a párizsi unalmas, ha nem ehetetlen egy olyan embernek, aki minden nap bármit megehet. Gondoljunk bele, aki naponta finom húsok közül választhat, mennyire indul be egy szelet párizsitól vagy zsíroskenyértől hagymával?
Vagyis nekem az a párizsi legalább olyan finom, mint amennyire rossz annak az embernek, aki nem kényszerül diétára.
Az almát is nézegettem, gondoltam is rá munka közben.
Van egy almám. Szép, nagy, ropogós, lédús, friss. Hol voltak nekem az almával kapcsolatos gondolataim, amikor egy kiló pörkölt volt a hűtőben? Sehol. Ott rohadt el az alma a spájzban.
Mit szeretnék ebből kihozni? Semmit. Csak már régóta tudom, hogy a relativitás elmélete a diétára is igaz, és nem csak arra.
Meg kell becsülnünk amink van. Az almát, a bioparadicsomlét, hiszen az akkor is nagyon egészséges, ha nem fogyózunk.

Ha van ötszáz forintunk amivel segíteni tudunk másokon, adjuk oda.
Miért?
Mert nekünk az az ötszáz forint pontosan annyira kevés, amennyire sok annak, aki rászorul.
A pénz értéke is relatív. Erre nyilván már te is rájöttél, de gondolj bele. Neked az a pénz nem olyan sok, mint annak, akin segítesz. Ötszáz forint értéke nem azonos a társadalom alján illetve felsőbb régióiban élő családoknál. Álmodd egyszer azt, hogy egyedül kóborolsz télen, a jeges hóvihar arcodba csap, ereidben fagyos jégkása csavarodik dermedő szíved felé. Nincs családod, nincs pénzed, nincs ennivalód, nincs hol fürödni sem, csak ülsz a hóviharba süppedt korhadt padon egy elhagyott éjjelen, és semmi másra nem vágysz, csak egy friss, szép, nagy, ropogós almára, egy szelet párizsira...
Hogy jön ez ide? Sehogy. Legalábbis a diétához nem kapcsolódik ez a gondolat, csak a relativitásról jutott eszembe.

Meg kell becsülnünk az almát, a paradicsomlét, a párizsit. Mert ha nem tesszük, a végén semminek sem tudunk majd örülni. Ha mindig mindent megkapunk, nem tudjuk majd értékelni azt, amiért küzdenünk kellett.
Ez a gondolat vigasztaljon, ha nincs pénzed, ha diétázol, ha nélkülöznöd kell bármit. Hogy lehetne rosszabb is, vagy ha jobb lenne, észre sem vennéd azt, hogy mennyivel jobb a helyzeted másokénál. Hiszen mindent annyira természetesnek veszünk manapság.
Természetes, hogy egészségesek vagyunk, természetesnek vesszük ha megszereztük a házunkat, ha boldog családban élünk.
Pedig ez nem természetes állapot ahhoz a többmillió emberhez képest, akiknek nem adatott meg ezek közül az értékek közül egy sem. Gondolj csak bele.
Még egy példa. Ideges vagy, mert bunkó volt a főnököd, túlhajszolnak a munkahelyeden, fúrnak a munkatársak, ráadásul sokan voltak a postán, és két csekket megint nem tudsz befizetni, mert nem maradt rá pénzed. Nő az adósság, nem tudsz félretenni a gyereknek új cipőre. Hát igen, ez nagyon leterhelő. Egyre feszültebb a családban a légkör.
De mi ez ahhoz képest, ha az orvos azt mondja neked egy rutinvizsgálat során, hogy rossz híre van. És valóban rossz híre van számodra. Nem tudsz belegondolni, mert az ilyen témákat az ember ösztönösen elhessegeti. Nem akar ilyesmire gondolni. Minek ilyen depressziós témákkal idegesíteni magunkat nem igaz?
Mégis fontos lenne átérezni az ilyen emberek helyzetét azért, hogy megbecsülhesd a sajátodat. Azért, hogy megelőzd azt, hogy te is ilyen helyzetbe kerülj. Tenni kell érte. Ezt úgy hívják, egészségmegóvás, más néven betegségmegelőzés. Tudatosan kell élni, ha élni akarunk. A mai világban annyi veszély leselkedik ránk stressz, vegyszerezett élelmiszerek, betegségre hajlamosító gének, rossz szokások formájában. Ha nem szembesíted magad azzal, hogy veled is megtörténhet az, ami a szomszéddal megtörtént, akkor felelőtlenül élsz.

Hazárdjátékot játszol az életeddel! Ne tedd.
Álmodj egyszer arról, hogy te vagy az orvosnál amikor a visszaszámlálás megkezdődik. Álmodd meg, érezd át álmodban, hogy el kell búcsúznod mindenkitől. Gondolj bele, mennyit ér a munkahelyed, a főnököd, a munkatársak, a sokaság a postán és a be nem fizetett csekk akkor, ha az orvos közli, áttétes rákod van? Haza kell menned, és el kell mondanod a családnak...

Ezt csak azért írtam le, hogy térj észre, és önsajnálat helyett örülj annak, hogy a legnagyobb problémád az életedben csak annyi, hogy fogynod kell.

Mininovella

Képzeld el...

Képzeld el a jelenetet, amint a lány boldog izgalommal várja az italát egy felkapott szórakozóhely egyik asztalánál. Ujjaival szórakozottan babrálja hosszú szőkésbarna fürtjeit, és elégedetten konstatálja, hogy a fiú a pult másik oldalán még mindig őt lesi kitartóan. Kihívóan keresztbe teszi hosszú lábait és óvatosan körbehordozza pillantását a helyiségen további prédát keresve. Kecsesen feláll, és légies léptekkel elindul a pult irányába. Egy pillanatra elkapja pillantásával a fiú éhes tekintetét, majd olyan közel halad el mellette, hogy a srác érezze drága parfümjének illatát. A lány gyors mosolyt küld a fiúnak, majd csatlakozik táncoló barátaihoz a tömegben. A fények vad villanásai, az alkohol jótékony hatása féktelen vágyakat gerjeszt a lányban és csak táncol, táncol egyre vadabbul. Már nem érdekli a fiú a pultnál, csak megrészegülve táncol a tömegben, miniszoknyájának flitterei megcsillannak a lokál fényeiben. Képzeld el a lány mámoros hangulatát. Képzelj el egy ilyen varázslatos éjszakát. És most képzeld el, hogy a lány kövér... ugye nem kövér lányt képzeltél el...?

No comment.
Károlyi Marianna